Bmj best practice comorbidities tool
Debreceni Egyetem, Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika, Debrecen Summary Cardiovascular diseases including heart failure are the leading causes of death in the industrialized countries and their prevention and treatment are one of the challenging tasks for cardiologists.
In spite of the significant effort to improve both life expectancy and quality of life of patients suffering from these diseases, no widely available and effective treatment exists for the replacement of lost cardiomyocytes.
The adult human heart has a very low regenerative capacity.
In the past years, data had surfaced from various experimental and clinical research indicating that cardiomyocyte protection, angioneogenesis, as well as cardiomyocyte proliferation are all feasible via the modification of different signaling mechanisms. Observations deriving from stem cell experiments highlighted the advantages of cell-free therapies. For instance, gene therapy is a great avenue to replace proteins necessary for cardiac regeneration at a desired concentration.
Delivery of genetic information to the appropriate cells with modified mRNA is a promising and safe way to ensure transient and well-controlled protein secretion and immunogenicity. Ugyan az elmúlt években jelentős előrelépések történtek, amelyek segítségével mind a bmj best practice comorbidities tool élettartam, mind az életminőség javítható ezen kórképekben, az SZE hátterében álló ok megszüntetésére és a betegség során elvesztett cardiomyocyták pótlására széles körben elérhető megoldás egyelőre nem áll rendelkezésre.
A felnőtt emberi szív saját regeneratív képessége igen alacsony, azonban az elmúlt években szerzett molekuláris biológiai ismeretek több esetben igazolták, hogy a különböző szabályozási mechanizmusok módosításával lehetséges a cardiomyocyta-protekció, az érújdonképződés, sőt a cardiomyocyta-proliferáció elérése is.
Az őssejtterápiákkal végzett kísérletekből származó tapasztalatok rávilágítottak a nem sejtalapú megoldások előnyeire.
Ezek között a genetikai terápia alkalmasnak bizonyul a kardiális regenerációban szerepet játszó, fehérjetermészetű szabályozó elemek celluláris, vagy extracelluláris jelenlétének biztosítására.
Ígéretes a módosított messenger RNS alkalmazása, amely segítségével a genetikai információ a megfelelő sejtekhez juttatható el biztonságos módon. Az így termelődő proteinek jól kiszámítható időbeni és mennyiségi dinamika mellett jelennek meg.
Bevezetés A szív igen komplex, diverz sejtekből felépülő szerv, amely már az intrauterin Elfogadott az a tény, hogy a felnőtt emberi szervezet szívizomsejtjei csak minimális mértékben képesek megújulni.
A születés után bármely okból történő jelentősebb szívizomterület-elhalás teljes bmj best practice comorbidities tool pótlódása funkcionáló szívizomszövettel nem várható 5, 6. Emiatt is kiemelten fontosak a rendkívüli előrelépések a kardiológiában, amelyek az iszkémiás szívbetegség, az akut szívizominfarktus és a következményes szívelégtelenség SZE kórformák megelőzésére és kezelésére irányulnak.
Az elmúlt évek jelentős eredményei dacára a fejlett országokban továbbra is az említett kórképek vezetik a haláloki statisztikákat. Sőt az aktuális adatok alapján az SZE kialakulása és halálozása az elmúlt években az intervenciós és gyógyszeres stratégiák optimalizálása és szélesebb körű alkalmazása ellenére is növekedést mutat 1, 2, 3, Az SZE kezelése nagy kihívást jelent, főként progresszív lefolyás, valamint az előrehaladott, illetve végstádiumú állapotok esetén 4.
A szervpótlást biztosító, Magyarországon kimondottan jól szervezett és világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket felmutató szívtranszplantációs program sem tud minden betegnek megfelelő megoldást nyújtani. Egyéb terápia, amely a betegség hátterében álló, az elvesztett funkcionáló szívizomsejttömegek pótlását célozná, nem elérhető.
SZEMLE IDEGGYÓGYÁSZATI SZÁM SZEPTEMBER ÉVFOLYAM
Az elmúlt évtizedekben a molekuláris biológiai technikák robbanásszerű fejlődése vezetett oda, hogy számos, a szív kialakulásában és az életkorhoz, vagy a különböző betegségekhez kapcsolódó változásokban szerepet játszó, többszörös szabályozó útvonalak, az ezekben részt vevő különböző sejttípusok, valamint a szabályozást irányító transzkripciós faktorok és mediátorok felismerésre és leírásra kerültek. Nem vitatható a jelentősége azoknak a vizsgálatoknak, amelyek a komplett kardiális regenerációra képes halak és kétéltűek szabályozási folyamatainak megértésére irányultak.
A főként zebrahallal, szalamandrával és tarajos gőtével történt kísérletek eredményei nagyban segítették a magasabb osztályba sorolt gerincesek kardiális regenerációjának, illetve ezen képesség elvesztésének megértését is 57, Emlősökön végzett kutatások között mérföldkőnek számított az a közlemény, amely egerekben vizsgálta a születés utáni szívizomsejt-proliferációt.
Ebből a tanulmányból vált egyértelművé, hogy a cardiomyocyták regenerációs potenciálja a születés utáni 7. A további emlősfajokban, az infarktus esetén létrejövő génexpressziós válasz pontosabb leírása cukorbetegség a kezdeti szakaszban kezelés rá a szabályozó folyamatok hasonlóságára 63, A kutatásokból származó ismeretek szintézise nyitotta meg az utat a kardiális regeneráció lehetősége előtt is, rámutatva, hogy a különböző sejtek és azok változásai, valamint a háttérben álló szabályozó útvonalak elemei mind potenciális targetként szerepelhetnek a sejt- és szövetpótló terápiák számára.
A regeneráció megoldási alternatívái Mivel SZE során meghatározó és kedvezőtlen folyamat a nagy mennyiségű, funkcionáló cardiomyocyta elvesztése, reális alternatíva lehet ezen sejtek pótlása sejtterápiás eljárással. A transzplantált sejt forrása, differenciálásának technikája, a bejuttatás helye és módja számos megoldandó problémát vetett fel.
Köztük első számú annak megítélése és vizsgálata volt, hogy önmagában a sejtek vagy egy sejttípus bejuttatása elegendő-e.
Vannak-e új módszerek a pikkelysömör kezelésében
Egyik legfontosabb szempont, hogy a kialakuló új szövetnek mind anatómiai értelemben, mind pedig a nehezebben modellezhető elektromechanikai asszociáció mentén is tökéletesen illeszkednie kell a szív teljes szövetéhez. Számos próbálkozás és vizsgálat történt az optimális cardiomyocyta-forrás megtalálása érdekében 8. A nagy várakozás ellenére egyértelmű, konzekvensen pozitív, meggyőző eredmények nem születtek Ugyan a vizsgálatokban kimutatható volt a balkamra-funkció javulása, ennek hátterében a bejuttatott őssejtek traszdifferenciációja nem volt egyértelműen igazolható.
Bár a korábban alkalmazott sejttípusok kiválasztásánál számos érv felsorakoztatható volt, a jelenlegi eredmények birtokában az indukált pluripotens őssejtek alkalmazása tűnik optimálisnak. A sejtterápiás eljárások eredményeit és következményeit elemezve került mindinkább egy másik fontos ismeret a vizsgálatok középpontjába, miszerint a bejuttatott őssejtek különböző parakrint szabályozó faktorok kibocsátásával alakítják a mikrokörnyezetet Emellett az immunválasz centrális szerepére mutat rá egy tanulmány, amely az őssejtek intramiokardiális bejuttatása során a kialakuló kedvező klinikai paraméterváltozásokat az akut immunválasz során az aktivált makrofágok által az infarktus széli zónában indukált hatásaival magyarázza A parakrinfaktorok identifikálása, szerepüknek pontosabb megértése összekapcsolódott a szív szöveti fejlődésének, valamint a különböző kórképekben jelentkező eltérések molekuláris alapjainak részletes feltérképezésével.
